Az áramkör kapcsolási rajza és működési idődiagramja a 5.6.7. és
5.6.8. ábrán látható. Az astabil multivibrátortól abban különbözik,
hogy itt egy galvanikus és egy kapacitív csatolást találunk a két
tranzisztor között. Az áramkörnek egyértelmű nyugalmi állapota van: az
alkatelemek és feszültségek helyes megválasztása esetén T1 lezárt, T2
vezető állapotban van, és ezen állapotukat mindaddig fenntartják, míg
egy külső indítójel hatására mindkét tranzisztor aktív állapotába nem
kerül.
Ez az indítójel lehet például T1 kollektorára érkező negatív
polaritású ún. trigger jel, melynek hatására T2 kezd lezárni,
kollektorán a feszültség emelkedik, ez T1 vezetését eredményezi,
melynek kollektoráról - pozitív visszacsatolással - a megnövekedett
lezárójel jut T2 bázisára. Az áramkör kvázistabil állapotába kerül,
melynek végeztével alapállapotába billen vissza. Az astabil
multivibrátornál levezetett összefüggések és jelalakok értelemszerűen
itt is felhasználhatók.
A monostabil multivibrátort definiált, állandó időtartamú impulzusok
előállítására használják. A multivibrátor jelének differenciálásával
előállíthatjuk a triggerjel meghatározott idővel késleltetett
változatát is. A monostabil multivibrátor így impulzusszerű jelek fix
idejű késleltetésére is felhasználható (5.6.9. ábra).