 
 
 
 
 
   

Az áramkör kapcsolási rajza és működési idődiagramja a  5.6.7.  és 
5.6.8. ábrán látható. Az  astabil  multivibrátortól  abban  különbözik, 
hogy itt egy galvanikus és  egy  kapacitív  csatolást  találunk  a  két 
tranzisztor között. Az áramkörnek egyértelmű nyugalmi állapota van:  az 
alkatelemek és feszültségek helyes megválasztása esetén T1 lezárt, T2 
vezető állapotban van, és ezen állapotukat mindaddig  fenntartják,  míg 
egy külső indítójel hatására mindkét tranzisztor aktív  állapotába  nem 
kerül.
 Ez az indítójel lehet például  T1 kollektorára  érkező  negatív 
polaritású  ún.  trigger  jel,  melynek  hatására  T2 kezd   lezárni, 
kollektorán  a  feszültség  emelkedik,  ez  T1 vezetését  eredményezi, 
melynek kollektoráról  -  pozitív  visszacsatolással -  a  megnövekedett 
lezárójel jut T2 bázisára. Az  áramkör  kvázistabil  állapotába  kerül, 
melynek   végeztével   alapállapotába   billen   vissza.   Az   astabil 
multivibrátornál levezetett összefüggések és  jelalakok  értelemszerűen 
itt is felhasználhatók.
A monostabil multivibrátort definiált,  állandó  időtartamú  impulzusok 
előállítására használják. A  multivibrátor  jelének  differenciálásával 
előállíthatjuk   a   triggerjel   meghatározott   idővel   késleltetett 
változatát is. A monostabil multivibrátor így impulzusszerű  jelek  fix 
idejű késleltetésére is felhasználható (5.6.9. ábra).

 
 
 
 
