Az áramkör “lelke” egy feszültségvezérelt (feszültséggel hangolt) nagyfrekvenciás oszcillátor (VCO). Az oszcillátor működési frekvenciája olyan, hogy egy háztartási (CCIR FM adások vételére alkalmas) rádióvevőkészülék vételi sávjába essen. (A CCIR FM sáv – köznapi nyelven “nyugati URH sáv” – tartománya: 88 – 108MHz). Ha az oszcillátor hangolófeszültségét egy alapérték környezetében változtatjuk, akkor az oszcillátor által generált szinuszhullám frekvenciája az f₀ alapérték körül változik. Ez a jel nem más, mint egy – a hangolófeszültséggel modulált – FM jel. Ha a hangolófeszültség történetesen egy mikrofon felerősített feszültség-változásai, akkor az áramkör “mini FM adó”-ként működik. Ilyet használnak az ún. “vezeték nélküli mikrofonok”, hogy a színpadon fellépők ne botorkáljanak egymás vezetékeiben, de a titkosszolgálatok is előszeretettel használnak ehhez hasonló kis áramköröket (“poloskákat”) virágcserép földjébe ültetve.

A laboratóriumi mérésen használt oszcillátor-kapcsolás az antenna vezetékén csak néhány x 10 mW nagyfrekvenciás teljesítmény előállítására képes, ezért hatósugara is erősen korlátozott (n x 10m).

1. ábra Vezeték nélküli mikrofon kapcsolási rajza

A szaggatott vonal jobb oldalán található áramköri rész a nagyfrekvenciás oszcillátor, vezérlőfeszültsége az R₁₀ baloldalára kapcsolt feszültség. A szaggatott vonaltól balra látható a mikrofonerősítő.

T₂ tranzisztor közös bázisú kapcsolásban üzemel (bázisa C₄, C₅ kondenzátorok által nagyfrekvenciás földön található). R₇, R₈, R₉ ellenállások a tranzisztor nyugalmi munkapont-áramát határozzák meg, a következőképpen:

L, C₇, C₈, C_D3 rezgőkört alkot (ahol C_D3, a D₃ varikap dióda kapacitása). Az oszcillátor által generált szinuszjel frekvenciáját lényegében ennek a rezgőkörnek a rezonanciafrekvenciája határozza meg a következőképpen:

C₆ kapacitás által okozott pozitív visszacsatolás hatására oszcillál közös bázisú erősítőfokozatunk.

Bármely pn félvezető átmenet (bármilyen félvezető dióda), záróirányban előfeszítve – feszültségvezérelt – kapacitásként működik. (lásd. A.) függelék) Kis zárófeszültség ® vékony kiürített tartomány ® vékony dielektrikum ® “kondenzátor fegyverzetei” közel vannak egymáshoz ® relatív nagy (elérhető legnagyobb) kapacitás. Ezzel szemben: nagy zárófeszültség ® vastag kiürített tartomány ® vastag dielektrikum ® “kondenzátor fegyverzetei” távol vannak egymástól ® relatív kis (elérhető legkisebb) kapacitás.

Ismétlem: bármilyen dióda rendelkezik eme fenti tulajdonsággal, azonban feszültségvezérelt kapacitás céljaira mégis varikap diódákat használnak. (Geometriájuk, előállítási technológiájuk speciálisan eme célnak megfelelően lett kialakítva.)

C₈ szerepe: -egyen szempontból leválasztja a D₃ diódát a T₂ kollektoráról, így a varikap dióda zárófeszültségét kizárólag az R₁₀ baloldalán beadott egyenfeszültség határozza meg (mivel a dióda záróirányban előfeszített, rajta gyakorlatilag nem folyik áram, ® R₁₀ ellenálláson nem esik feszültség).

A felhasznált elektret mikrofon munkaellenállása az R₁. Az ezen eső kisamplitúdójú hangfrekvenciás jel a C₁ elektrolit kondenzátoron keresztül jut a T₁ tranzisztorral alkotott közös emitteres erősítőfokozat bázisára (közös emitteres mivel: C₂ a hangfrekvenciás tartományban gyakorlatilag rövidrezárja az R₅ ellenállást). R₂, P, R₃, R₅ ellenállások határozzák meg a tranzisztor nyugalmi munkapont-áramát a következőképpen:

A hagyományos erősítőfokozat kollektor ellenállása (R₄) kiegészült az R₆, C₃, D₁, D₂ elemekből álló kétpólussal. Kis kollektorköri hangfrekvenciás jel esetén (D₁, D₂ germánium diódák zárva vannak), a fokozat erősítése:

Tekintettel R₄ ill. R₆ értékeire kiderül, hogy nagy jel esetén jelentősen csökken az erősítés. Ezáltal jelszinttől függően automatikus erősítés szabályozás valósul meg (mikrofont távol tartva [kis jel] nagyobb az erősítés, míg ha közelről beszélünk [nagy jel] az erősítő megpróbál visszaszabályozni).