1). Vizsgálja meg oszcilloszkóppal és ábrázolja vázlatosan a moduláló és modulált jelet, valamint a szorzó, a szűrő és a komparátor kimenetén megjelenő jeleket! Vizsgálja zaj nélkül az áramkört! Célszerű rövid mérési sorozatot (8-100 bit) és ismert bitmintát (pl. 10101010) (vagy a teszt üzemmódot) választani. Vizsgálja meg a jelalakot egyszer a számítógépből nyert külső szinkronjellel, majd a vizsgált jellel szinkronizálva az oszcilloszkópot. Mi okozza a különbséget a kétféle szinkronizálási mód között?

 

 

 

 

2). Növelje a demodulátor bemenetére jutó zaj szintjét! Vizsgálja meg hogyan változik a jel a zaj hatására! Készítsen táblázatot, mely tartalmazza a különböző jel/zaj viszonyhoz tartozó hibákat! Vegyen fel legalább 10 mérési pontot a teljes szabályozási tartományban 1-2 dB-es lépésekkel. Ábrázolja közös grafikonon az előforduló hibaátlagot a jel/zaj viszony függvényében mindhárom modulációs módszer esetén! Ezt a mérést célszerű hosszabb (10.000 - 50.000 bit) mérési sorozattal és véletlen bitsorozattal vizsgálni.

 
                     
                     
                     
                     

 

 

3). Mérje meg a vivő periódusidejét és frekvenciáját, FSK jel esetén mindkét frekvenciánál! Határozza meg egy bit idejét! Milyen viszonyban van a bitidő és a vivő periódus ideje?

 

 

 

 

 

 

 

 

4). Határozza meg az FSK esetén a késleltetési időt (PLL beállási ideje)! (Mennyi idő múlva követi a komparátor kimeneti jele a bemeneti jel változását? )

 

 

 

 

 

 

 

5). Hasonlítsa össze a három modulációs eljárást a zaj hatásával szembeni érzékenység szempontjából! Melyik rendszer a legkevésbé érzékeny a jel/zaj viszony romlására?