LaTeX mélyebben¶

Jegyzetben az 2. fejezet (20-től 35. oldalig). http://stegerjozsef.web.elte.hu/teaching/szamalap.pdf

Tartalomjegyzék¶

A LaTeX generálja
Dokumentumosztály szerint formát követ
Ott készül el, ahol a parancsot kiadjuk (pl. az X. fejezet után):
```
\tableofcontents
```
A működéshez 2x kell fordítani!!!

Felsorolások¶

Számozott:

\begin{enumerate}
  \item Izé1
  \item Izé2
\end{enumerate}

Kapcsolókkal lehet római/arab-számot választani:
```
\begin{enumerate}[I]
```
```
\begin{enumerate}[i]
```

"Részletező" - Jelölők használata számok helyett

\begin{itemize}
  \item Izé1
  \item Izé2
\end{itemize}

Kapcsolókkal itt is testreszabható a "marker"

Leíró (description)

\begin{description}
  \item Izé1
  \item Izé2
\end{description}

A címoldal¶

Cím: \title{XYZ}
Szerző: \author{XYZ}
Dátum: \date{2016.09.12.}
Köszönet: \author{Gipsz Jakab\thanks{egyetem}}

Használata:¶

Címoldal környezetben titlepage használva a \begin{document} után
Ha a \begin{document} előtt defináljuk a címet, szerző ... akkor a dokumentumindítás után elegendő a \maketitle parancs, amivel "megspóroltuk" a környezetet.

Külön környezet nélkül:

\author{én}
\title{valami}
\begin{document}
    \maketitle

A titlepage környezetet használva:

\begin{document}
    \begin{titlepage}
    \title{XYZ}
    \date{\today}
    \maketitle
    \end{titlepage}

Abstract - Kivonat¶

A dokumentumunk lényeges elemeit tartalmazó rövid (néhány soros) összefoglalás a kivonat (abstract).

\begin{abstract}
    Ide kell írni a művünk kivonatát
\end{abstract}

Oldalstílus¶

A \pagestyle{} illetve \thispagestyle{} parancs megadja, milyen stílusú oldalak vannak a dokumentumban, illetve az adott oldal (számozott az oldal, van-e fejléc ...)

Gyakori utasítások:¶

empty: Üres a fejléc és lábléc (nincs oldalszám sem)
plain: Megjelenik az oldalszámozás
headings: Fejezetcím megjelenik a fejlécben

Példa:¶

\pagestyle{plain}

Hivatkozások¶

A szövegben el lehet helyezni hivatkozásokat (mutatókat), mint például a "lásd. 8. ábrán". A LaTeX automatikusan számozza ezeket az objektumokat (csak a számot illeszti be!).

Szabadon el lehet nevezni ezeket a kapcsolókat, de a következő szokást illik betartani:

Képlet: eq:XYZ
Ábrák: fig:XYZ
Táblázatok: tab:XYZ
Fejezet: sec:XYZ

2 egységből áll a hivatkozás. A hely amire mutat, és a szöveges rész, amit valahol máshol olvasunk

label: \label{eq:ize} - ide mutat (ennek a sorszámát veszük fel)
ref: \ref{eq:ize} - Innen mutat: lásd 5. egyenlet
- A magyar "a/az típusú ref": aref - az 5., vagy a 2.

Példa:¶

... ezután \aref{sec:valasz}. fejezetben 
megismerjük az élet értelmét....

\section{Élet értelme}
\label{sec:valasz}
Miért 42 a 42 és mit is jelent ...

Eredménye:¶

... ezután a 10. fejezetben megismerjük az élet értelmét...

10. Élet értelme¶
Miért 42 a 42 és mit is jelent ....

Megj.: Az "aref" előtt nem írtuk ki a határozott névelőt, mégis bekerült a szövegbe.

Szövegközi térközök¶

A LaTeX különböző mértékegységeket is elfogad: 2cm, 10ex, 20pt ...

\hspace{MÉRET}: Horizontális hely kihagyása, \hspace{5cm}
\vspace{MÉRET}: Vertikális hely kihagyása

Megjegyzés: Létezik *-os változat is: \hsapec*{} és \vsapec*{}

Rejtett szóközök beszúrása:

\␣ (Több szóköz: \␣\␣\␣\␣\␣...

Betűméretek¶

Lehetőség van pontos méretet is megadni, de a LaTeX nevén nevezi a dolgokat. Viszont ez csak relatív módon befolyásolja a méretet, és függ a főszöveg méretétől (dokumentumstílustól).

Pontos mérete a \selectfont{BETŰMÉRET}{TÉRKÖZ}\selectfont SZÖVEG utasítással lehet megadni, ahol a térköz a betűk alatti térközt jelöli, a betűméretet itt képpontban kell megadni.

{ \fontsize{48}{10}\selectfont Valami }

Megj.: A {} között blokként kezelve az utasítást, csak a blokkon belüli részre van hatással.

Relatív méret utasítások (ezt érdemes megszokni)

Főszöveg mérete
Parancs             10pt    11pt    12pt
\tiny               5       6       6     
\scriptsize         7       8       8
\footnotesize       8       9       10
\small              9       10      10.95
\normalsize         10      10.95   12

\large              12      12      14.4
\Large              14.4    14.4    17.28
\LARGE              17.28   17.28   20.74
\huge               20.74   20.74   24.88
\Huge               24.88   24.88   24.88

Betűk stílusa¶

Félkövér: \textbf{Valami}
Dőlt: \textit{Valami}
Csupa nagybetű: \textsc{Valami}
Aláhúzott: \textul{Valami}

Példa¶

This is a simple example, {\tiny this will show different font sizes} and also 
\textsc{different font styles}.

Képletek¶

3 tipusa van a képletek írásának:

Számozott
Kiemelt
Szövegközi

Képletek írásakor valamelyik matematikai "környezetet" kell használni a háromból. A matematikai környezet lehetővé teszi mindenféle matematikai szimbólum használatát, melyeket normál szöveges módban nem tud értelmezni a program. A beírt képletek szedését és tördelését, függőleges igazítását automatikusan végzi el a fordító program.

Szövegközi mód¶

A beírt képletet $-ek közé kell zárni.

Példa:¶

Einstein szerint $E = m \cdot c^{2}$

Számozott mód¶

A megjeleníteni kívánt képletet be kell ágyazni a equation nevű környezetbe a listákhoz hasonlóan.

Példa¶

Einstein azt mondta, hogy:
\begin{equation}
    E = m \cdot c^{2}
\end{equation}

Eredmény: \begin{equation} E = m \cdot c^{2} \end{equation}

Számozatlan-Kiemelet mód¶

A matematikai részt két darab \[ illetve \] jel közé kell beírni.

Példa:¶

Einstein azt mondta, hogy
\[ E = m \cdot c^{2} \]

Gyakori matematikai karakterek¶

Görög betűk: \beta \gamma \Pi...
Műveleti jelek: \cdot \frac{Számláló}{Nevező}
Matematikai jelek: \int \oint \sum \prod
Alsó-felső index: ^{} illetve _{}

\begin{equation} \oint_V f(s) \cdot \sum_1^{\infty} \cdot \idotsint_V \mu(u_1,\dots,u_k) \,du_1 \dots du_k= \frac{\lim_{x\to\infty} f(x)}{\prod_{i=a}^{b} f(i)} \end{equation}

Forrás: https://www.sharelatex.com/learn/Integrals,_sums_and_limits

!!! A gyakran használt karakter ismeretére szükség lesz a ZH-n!!!