Üdvözöl a Jupyter Notebook rendszer.¶
A tudomány fejlődésének jelenlegi iránya, hogy a tudást, az egyéni munkát a "egy nagy közös felhőbe" építse, így az mindenki számára elérhetővé, és használhatóvá válik. Ezért döntöttek az oktatók úgy, hogy ti is megismerkedjetek a rendszerrel. Mivel ez egy nagyon új dolog, így lehetnek kisebb hibák a rendszerben, ezért előre is elnézést kérünk. Ha bármilyen hibát is észleltek, először a gyakorlatvezetőnek jelezzétek, és ha ez nem lehetséges, keressétek fel Stéger Józsefet.
Mi oktatók, kutatók hisszük, hogy a Jupyter Notebook egy remek rendszer a fent említett szemlélet kibontakoztatására. Ez egy interaktív környezet tudományos programok írására, futtatására és dokumentációk készítésére. Bővebb információt a http://jupyter.org/ weboldalon találtok.
A Jupyter Notebook egy olyan webes alkalmazás, amely lehetőséget biztosít számotokra, hogy a dokumentumokban levő programkódokat, képleteket, algoritmusokat, adatokat, képeket és magyarázatokat megosszátok egymással, oktatóitokkal illetve kollégáitokkal. Ezzel hatékonnyá téve az a közös munkát, az együttműködést.
Sok sikert kívánunk a további munkához!
Markdown cellák¶
A Markdown egy webes "könnyen" írható, "könnyen" olvasható formátum, mely tipikusan böngészőben megjelenített szövegek, dokumentumok gyors szerkesztését teszi lehetővé. Az órák során használt jupyter keretrendszer Markdown formátumú celláiba legtöbbször az adott programozási feladattal kapcsolatos feladatok leírása kerül. Ezen kívül ha a feladat szövege megköveteli, hogy szavakban fejezzük ki a program megírása során szerzett tapasztalatainkat, akkor ezeket a gondolatokat is Markdown cellákba kell leírni! Az alábbiakban tekintsük át a Markdown formátum alapjait.
Szövegszerkesztés¶
Ez a szövegszerkesztés nagyban hajaz a Latex szerkésre. Sok-mindent hasonlóan meg lehet csinálni. Illetve a rendszert támogatja, a html parancsokkal történő szövegszerkesztést. Az eddigi órákon vetített diasorok (Gnuplot, Latex) is ezen rendszerben készültek. Néhány notebookban van 1-1 html formázás, de többségében az alapértelmezett, és itt tárgyalt markdown stílust lehet felfedezni.
(Megj.: HTML írással több speci is foglalkozik. De akár 2-3 délután alatt megtanulható alapszinten a szintaxisa.)
Címsorok¶
Egy teljes notebook vagy egy szövegrész címeit Markdownban a #-jellel jelöljük. Egy # jelölheti például a teljes notebook címét, két # egy fejezet címét. Egyre több # pedig a dokumentum tagolásának egyre mélyebb szerkezeti egységeit.
Szöveg formátuma¶
Markdownban lehetőség van egyes szavak vagy szövegrészletek kiemelésére. Ha egy szövegrészt egy *-al veszünk körbe. akkor dőlt lesz, ha két *-t használunk akkor vastagon szedetté válnak a betűk. Ha egy szövegrészt két ~~ jel közé veszünk, akkor az a rész áthúzásra kerül.
Listák¶
Markdown cellákban ha - jellel kezdünk sorokat, akkor azt a Markdown értelmező listába fogja rendezni:
- ez elment vadászni
- ez meglőtte
- ez haza vitte
Ha számokkal kezdjük a sorokat, akkor számozott listát kapunk
- megérett a meggy
- csipkebokor vessző
- te leszel a párom
Táblázatok¶
Markdown-ban | és - karakterek segítségével meghatározott módon körbehatárolt szövegrészlet segítségével írhatunk táblázatokat.
Segítség: http://www.tablesgenerator.com/markdown_tables Például így:
| Név | Osztályzat |
|---|---|
| Pisti | 4 |
| Géza | 3 |
| Gizi | 5 |
Képek, Linkek¶
Markdown-ban így link neve hivatkozhatunk egy linkre.
Ha az interneten vagy a dokumentum saját könyvtárstruktúrájában lévő képet akarunk Markdown cellában megjeleníteni, azt pedig így tehetjük meg:
markdown
vagy html formátumot használva:
<img src="http://a.deviantart.net/avatars/n/y/nyancat.gif?6"></img>
Képletek írása¶
Ha "Markdown" formázással \$ \$ -jelek közzé teszünk szöveget akkor szép matematikai képleteket tudunk írni, például ilyeneket hogy $\sin(\alpha+\beta)=\sin(\alpha)\cos(\beta)+\cos(\alpha)\sin(\beta)$. Ha egy képeltet nagyon ki akarunk emelni a szövegből akkor tegyük két \$ jel közzé! $$E=mc^2$$
Ha "Markdown" formázással \$ \$ -jelek közzé teszünk szöveget akkor szép matematikai képleteket tudunk írni, például ilyeneket hogy $\sin(\alpha+\beta)=\sin(\alpha)\cos(\beta)+\cos(\alpha)\sin(\beta)$. Ha egy képleletet nagyon ki akarunk emelni a szövegből akkor tegyük két \$ jel közzé! $$E=mc^2$$
- Amint a fenti példában is láttuk görög betűket egy \-el kezdünk és angolul nevezzük őket meg. Például $\alpha$,$\beta$,$\gamma$,$\delta$.
- Az ismertebb matematikai függvényeket is lehet \-el kezdeni de nem muszáj. Figyeljük meg a különbséget $\sin(x)$ és $sin(x)$.
- Így írhatunk alsó és felső indexeket $a_i$, $c^2$.
- Így pedig törteket $\frac{1}{2}$.
- Egy összegzés $\mathrm{e}^x=\sum_n \frac{x^n}{n!}$. Itt a \mathrm{} kifejezés segítségével az e karakter dőlt jellegét tudtuk megszüntetni.
- Figyeljük meg a különbséget az ha kettő \$\$-t használunk $$\mathrm{e}^x=\sum_n \frac{x^n}{n!} $$
- Integrálni, deriválni és parciálisan deriválni pedig így tudnunk $$\int \mathrm{e}^x \mathrm{d} x=\mathrm{e}^x+C$$ $$\frac{\mathrm{d}\mathrm{e}^x}{ \mathrm{d} x}=\mathrm{e}^x$$ $$\frac{\partial\mathrm{e}^x}{ \partial x}=\partial_x \mathrm{e}^x=\mathrm{e}^x$$
- Itt egy pár példa vastag betűs vektorokra $$\mathbf{a}\cdot\mathbf{b}=\sum_{i=1}^3 a_ib_i$$
- Itt pedig egy példa felülvonásra $$\overline{x}=\frac{1}{N}\sum_{i=1}^Nx_i$$
- Gyökjelet pedig így lehet írni $\gamma=\sqrt{1-v^2/c^2}$
Végül pedig egy mindenkit izgató kérdés:
$$\frac{1}{2}x+b_u\cdot x=?$$