**Az ember csak fiatalon találhat ki igazán új dolgokat. Utána már túl tapasztalt, túl híres (...) és túl ostoba.**\n",
" *Albert Einstein*
\n",
"\n"
]
},
{
"cell_type": "markdown",
"metadata": {
"slideshow": {
"slide_type": "slide"
}
},
"source": [
"Sokféle programozási nyelv létezik. Vannak viszonylag jól olvasható nyelvek, és vannak teljesen elrugaszkodott nyelvek. Most pár képen mutatunk példákat különböző nyelvekre.\n",
"\n",
"Mindegyik esetben a \"Hello World!\" szöveget jelenti meg a példa program."
]
},
{
"cell_type": "markdown",
"metadata": {
"slideshow": {
"slide_type": "slide"
}
},
"source": [
"
"
]
},
{
"cell_type": "markdown",
"metadata": {
"slideshow": {
"slide_type": "slide"
}
},
"source": [
"## 2 fő csoportosítási lehetőség\n",
"\n",
"A programozás technikában 2 külön típusa van a programnyelveknek. Vannak az interpreter/értelmező nyelvek (más néven script nyelvek, mint amilyen a bash, python) illetve vannak a compiler/fordítói nyelvek (mint amilyen a C illetve a latex is ilyesféle dolog).\n",
"\n",
"Az értelmező (interpreter) abban különbözik a fordítótól, hogy a forráskódból nem tárgykódot készít későbbi futtatás céljára - vagy legalábbis nem tárolja külön azt -, hanem a benne foglalt utasításokat azonnal végre is hajtja.\n"
]
},
{
"cell_type": "markdown",
"metadata": {
"slideshow": {
"slide_type": "slide"
}
},
"source": [
"
"
]
},
{
"cell_type": "markdown",
"metadata": {
"slideshow": {
"slide_type": "slide"
}
},
"source": [
"## A C nyelv (compiler típus)\n",
"\n",
"Irodalom: https://hu.wikibooks.org/wiki/Programoz%C3%A1s_C_nyelven"
]
},
{
"cell_type": "markdown",
"metadata": {
"slideshow": {
"slide_type": "slide"
}
},
"source": [
"A C egy általános célú programozási nyelv, melyet Dennis Ritchie fejlesztett ki Ken Thompson segítségével 1969 és 1973 között a UNIX rendszerekre AT&T Bell Labs-nál. \n",
"\n",
"\n",
"A C minden idők legszélesebb körben használt programozási nyelve, és a C fordítók elérhetők a ma elérhető számítógép-architektúrák és operációs rendszerek többségére. A sokféle processzorhoz operációs rendszerekre volt szükség, és az eleve C-ben írt Unix volt a legkönnyebben portolható."
]
},
{
"cell_type": "markdown",
"metadata": {
"slideshow": {
"slide_type": "slide"
}
},
"source": [
"### A C nyelv jellemzői:\n",
"- strukturált\n",
"- szabványos: minden platformon van fordítóprogramja, a kód a forrásprogram szintjén hordozható\n",
"- a C-program rendkívül hatékony gépi kódra fordul le.\n",
"\n",
"A nyelv makrónyelv abban az értelemben, hogy a C-fordító assembly nyelvre fordít, a programozónak azonban egyetlen assembly sort sem kell leírnia (sőt, nem is kell tudnia erről)."
]
},
{
"cell_type": "markdown",
"metadata": {
"slideshow": {
"slide_type": "slide"
}
},
"source": [
"### A C strukturált programnyelv:\n",
"\n",
"bármelyik utasítás helyén állhat blokk, mely { és } jelek közé zárt tetszőleges típusú és számú utasításból állhat. A blokkok egymásba skatulyázhatók. A függvények utasításai blokkban helyezkednek el. A C-program belépési pontja a main nevű függvény, mely az operációs rendszertől kapja a híváskor megadott paramétereket, és annak adja vissza a(z egész típusú) visszatérési értékét."
]
},
{
"cell_type": "markdown",
"metadata": {
"slideshow": {
"slide_type": "slide"
}
},
"source": [
"### Formai szabályok\n",
"\n",
"A nyelv utasításai a preprocesszor-utasítások kivételével szabad formátumúak: ahol egy helyköz megengedett, ott akárhány helyköz, tabulátor, új sor lehet. A nyelv szavai (utasításnevek, változónevek, számok, műveleti jelek stb.) között lehet helyköz, de nem kötelező. Az utasítások pontosvesszővel végződnek. Az üres utasítás az előző utasítás vége után tett pontosvessző. A folytatósor – a sor végi \\ – a szabad formátum miatt csak preprocesszor-utasításokban használatos.\n",
"\n"
]
},
{
"cell_type": "markdown",
"metadata": {
"slideshow": {
"slide_type": "slide"
}
},
"source": [
"A megjegyzéseket `/*` és `*/` közé kell zárni, és szabvány szerint nem skatulyázhatók egymásba, bár sok fordítóprogram mégis megengedi. Az ANSI C-től kezdve használható a //, mely a sor végéig tartó megjegyzést vezet be. Hosszabb megjegyzéseket a `#if 0...#endif` közé is lehet tenni; ezek – lévén preprocesszor-utasítások – egymásba skatulyázhatók.\n",
"\n",
"C-ben a nevek kis- és nagybetűkből, számjegyekből és aláhúzásból állhatnak, számjegy nem lehet az első karakter. A kis- és nagybetűk különbözőek. A kialakult szokás szerint a nevekben kisbetűket használunk, a preprocesszor-utasításokban rendszerint nagybetűket."
]
},
{
"cell_type": "markdown",
"metadata": {
"slideshow": {
"slide_type": "slide"
}
},
"source": [
"Készítsünk egy **hello.c** nevű szöveges fájlt a következő tartalommal:\n",
"\n",
">```c\n",
"#include \n",
" main()\n",
" {\n",
" printf(\" Első C programom \\n\");\n",
" }\n",
"```"
]
},
{
"cell_type": "markdown",
"metadata": {
"slideshow": {
"slide_type": "slide"
}
},
"source": [
"Mentés után le kell fordítani a forrásfájlt \"gépi nyelvre\" (terminálban):\n",
"\n",
">```bash\n",
"gcc hello.c -o hello \n",
"```\n",
"```bash\n",
"more hello # Bináris állomány\n",
"```\n",
"\n",
"Majd indítsuk el az elkészült **a.out** állományt (szintén terminálban):\n",
"\n",
">```bash\n",
"./hello\n",
"```"
]
}
],
"metadata": {
"celltoolbar": "Slideshow",
"hide_input": false,
"kernelspec": {
"display_name": "Python 3",
"language": "python",
"name": "python3"
},
"language_info": {
"codemirror_mode": {
"name": "ipython",
"version": 3
},
"file_extension": ".py",
"mimetype": "text/x-python",
"name": "python",
"nbconvert_exporter": "python",
"pygments_lexer": "ipython3",
"version": "3.5.1"
},
"livereveal": {
"center": "true",
"height": "750",
"scroll": true,
"theme": "sky",
"transition": "concave",
"transitionSpeed": "slow",
"width": "1280"
},
"nav_menu": {},
"toc": {
"navigate_menu": true,
"number_sections": false,
"sideBar": true,
"threshold": 6,
"toc_cell": false,
"toc_section_display": "block",
"toc_window_display": false
}
},
"nbformat": 4,
"nbformat_minor": 0
}
![](\"https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3c/Whitespace_in_vim2.png\")
![](\"http://esolangs.org/w/images/7/71/Velato_HelloWorld.gif\")
