LaTeX mélyebben

Dokumentumtípusok és főbb kapcsolóik

  • article: Cikkek írására szolgál. Leggyakrabban ezt használjuk.

  • book: Könyvek készítésére létrehozott osztály

  • report: Beszámolók, tanulmányok készítésére használt osztály

  • slides: Fóliaíráshoz való stílus

  • letter: Ezt használjuk levelek írásához

  • Egyebek: proc, ltxdoc, ltxguide, ltnwes, minimal

Dokumentumosztályok főbb kapcsolói

Használata:

\documentclass[kapcsoló1, kapcsoló2, stb.]{osztály}

  • Papírméret: Leggyakrabban: a4paper, letterpaper, stb.

  • Betűméret: "pontban" kell megadni, pl.: 12pt, 20pt ...

  • Oldalszedés: Lehet egyoldalas (oneside) és kétoldalas (twoside)

  • Fekvő oldal: landscape

  • Több oszlopos oldal: onecolumn, twocolumn

  • Címoldal készítése: titlepage, notitlepage

Példa

\documentclass[12pt, a4paper, oneside, notitlepage]{article}

Dokumentum egységei

  1. \part{NÉV} (letter osztályban nem elérhető)
  2. \chapter{NÉV} (csak book és report)
  3. \section{NÉV} (letter osztályban nem elérhető)
  4. \parahraph{NÉV} (letter osztályban nem elérhető)
  5. *-os parancsok: \section*{NÉV} (letter osztályban nem elérhető)
  6. Alegységek: \subsection, \subsubsection és \subparagraph (letter osztályban nem elérhető)

Példa:

\part{NAGYKUTYA}      %--- Rész
\section{NAGYCICA}    %--- Fejezet
\subsection{kiskutya} %--- Alfejezet
\paragraph{kiscica}   %--- Paragrafus

Tartalomjegyzék

  • Automatikusan jön létre
  • Dokumteum ostzálya szerint formát követ
  • Ott készül el, ahol a parancsot kiadjuk (pl. az X. fejezet után):
    \tableofcontents
  • A működéshez 2x kell fordítani!!!

Felsorolások

  • Számozott:
    \begin{enumerate}
  \item Izé1
  \item Izé2
\end{enumerate}
  • Kapcsolókkal lehet római/arab-számot választani:
    \begin{enumerate}[I]

    \begin{enumerate}[i]

  • "Részletező" - Jelölők használata számok helyett

    \begin{itemize}
  \item Izé1
  \item Izé2
\end{itemize}

  • Kapcsolókkal itt is testreszabható a "marker"

  • Leíró (description)
    \begin{description}
  \item Izé1
  \item Izé2
\end{description}

A címoldal

  1. Cím: \title{XYZ}
  2. Szerző: \author{XYZ}
  3. Dátum: \date{2016.09.12.}
  4. Köszönet: \author{Gipsz Jakab\thanks{NN OTKA}}

Használata:

  • Címoldal Környezetben használva - \begin{document} után minden
  • \maketitle paranccsal kiadásával - Csak a \maketitle kell a \begin{document} után

Példa:

\author{én}
\title{valami}
\begin{document}
    \maketitle

Vagy:

\begin{document}
    \begin{titlepage}
    \title{XYZ}
    \date{\today}
    \end{titlepage}

Abstract - Kivonat

A dokumentumunk lényeges elemeit tartalmazó rövid (néhány soros) összefoglalása a kivonat (abstract).

\begin{abstract}
    Ide kell írni a művünk kivonatát
\end{abstract}

Példa

\documentclass[12pt, a4paper]{article}
\author{Ki vagyok?}
\title{ELTE}
\date{2016}
\begin{document}
    \maketitle
    \begin{abstract}
        Valami ide is kell
    \end{abstract}
        Ez a szoveg kell ide, hogy ne 
        legyen ures a dokumentum.
\end{document}

Oldalstílus

A \pagestyle{} illetve \thispagestyle{} parancs megadja, milyen stílusú oldalak vannak a dokumentumban, illetve az adott oldal (számozott az oldal, van-e fejléc ...)

Gyakori utasítások:

  1. empty: Üres a fejléc és lábléc (nincs oldalszám sem)
  2. plain: Megjelenik az oldalszámozás
  3. headings: Fejezetcím megjelenik a fejlécben

Példa:

\pagestyle{plain}

Hivatkozások

A szövegben el lehet helyezni hivatkozásokat (mutatókat), mint például a "lásd. 8. ábrán". A LaTeX automatikusan számozza ezeket az objektumokat.

Szabadon el lehet nevezni ezeket a kapcsolókat, de a következő szokást illik betartani:

  • Képlet: eq:XYZ
  • Ábrák: fig:XYZ
  • Táblázatok: tab:XYZ
  • Fejezet: sec:XYZ

2 egységből áll a hivatkozás. A hely amire mutat, és a szöveges rész, amit valahol máshol olvasunk

  • label: \label{eq:ize} -ide mutat
  • ref (aref): \aref{{eq:ize}} - Innen mutat: lásd ...

Példa:

... A következő részben, azaz \aref{sec:valasz}. fejezetben 
megismerjük az élet értelmét.

\section{Élet értelme}
\label{sec:valasz}
Ebben a fejezetben megismerjük az élet értelmét. 42

Eredménye:

... A következő részben, azaz a 10. fejezetben megismerjük az élet értelmét.

10. Élet értelme

Ebben a fejezetben megismerjük az élet értelmét. 42

Szövegközi térközök

A LaTeX különböző mértékegységeket is elfogad: 2cm, 10ex, 20pt ...

  • \hspace{}: Horizontális hely kihagyása, \hspace{5cm}

  • \vspace{}: Vertikális hely kihagyása

Megjegyzés: Létezik *-os változat is (\hsapec*{} illetve \vsapec*{})

  • Rejtett szóközök beszúrása:

\␣ (Több szóköz: \␣\␣\␣\␣\␣...

Betűméretek

Lehetőség van pontos méretet is megadni, de a LaTeX nevén nevezi a dolgokat. Viszont ez relatív módon befolyásolja a méretet. Lehetőségek:

Command             10pt    11pt    12pt
\tiny               5       6       6     
\scriptsize         7       8       8
\footnotesize       8       9       10
\small              9       10      10.95
\normalsize         10      10.95   12
\large              12      12      14.4
\Large              14.4    14.4    17.28
\LARGE              17.28   17.28   20.74
\huge               20.74   20.74   24.88
\Huge               24.88   24.88   24.88

Betűk stílusa

  • Félkövért: \textbf{Valami}
  • Dőlt: \textit{Valami}
  • Csupa nagybetű: \textsc{Valami}
  • Aláhúzott: \textul{Valami}

Példa

This is a simple example, {\tiny this will show different font sizes} and also 
\textsc{different font styles}.

Képletek

3 tipusa van a képletek írásának:

  1. Számozott
  2. Kiemelt
  3. Szövegközi

Képletek írásakor valamelyik matematikai "környezetet" használni a háromból. A matematikai környezet lehetővé teszi mindenféle matematikai szimbólum használatát, melyeket normál szöveges módban nem tud értelmezni a program. A beírt képletek szedését és tördelését, függőleges igazítását automatikusan végzi el a fordító program.

Szövegközi mód

A beírt képletet $-ek közé kell zárni.

Példa:

Einstein szerint $E = m \cdot c^{2}$

Számozott mód

A megjeleníteni kívánt képletet be kell ágyazni a equation nevű környezetbe a listákhoz hasonlóan.

Példa

Einstein azt mondta, hogy:

\begin{equation}
E = m \cdot c^{2}
\end{equation}

Eredmény: \begin{equation} E = m \cdot c^{2} \end{equation}

Számozatlan-Kiemelet mód

A matematikai részt két darab [[ illetve ]] jel közé kell beírni.

Példa:

Einstein azt mondta, hogy
\[ E = m \cdot c^{2} \]

Gyakori matematikai karakterek

  1. Görög betűk: \beta \gamma \Pi...
  2. Műveleti jelek: \cdot \frac{Számláló}{Nevező}
  3. Matematikai jelek: \int \oint \sum \prod
  4. Alsó-felső index: ^{} illetve _{}
\begin{equation} \oint_V f(s) \cdot \sum_1^{\infty} \cdot \idotsint_V \mu(u_1,\dots,u_k) \,du_1 \dots du_k= \frac{\lim_{x\to\infty} f(x)}{\prod_{i=a}^{b} f(i)} \end{equation}

Forrás: https://www.sharelatex.com/learn/Integrals,_sums_and_limits

Komplex feladat

A most létrehozandó dokumentumot használni fogjuk a következő órákon is, így ne töröljük le az óra végén!

Lépjünk be a latex nevű mappába:cd latex (ha nincs hozzuk létre előtte : mkdir latex).

Majd nyissuk meg a latex.tex fájl szerkesztésre: vim latex.tex.

Végül másoljuk bele a szöveget, majd készítsünk pdf-t!

\documentclass[a4paper, 12pt, oneside]{article}
\usepackage[utf8]{inputenc}
\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[magyar]{babel}

\title{Első latex művem}
\author{Nevem}
\date{\today}

\begin{document}

\maketitle

Helló világ! 

\part{Felsorolások}

\section{Kutya}
\subsection{Kiskutya}

\begin{enumerate}
\item Valami1
\item Valami2
\end{enumerate}

\section{Cica}

\begin{itemize}
\item Valami1
\item Valami2
\end{itemize}

\part{Képletek}

Ez itt egy képlet $2+2=5$, amit én rontottam el.

\begin{equation}
\int x dx= frac{x^{2}}{2}
\end{equation}

\[x_1+x_2=Y\]

\newpage
\thispagestyle{empty}
Na ez egy üres oldal
\end{document}