A Unix története


Előzmények:

A cél egy olyan operációs rendszer kifejlesztése, mely rugalmasan kezeli a sok felhasználó közötti forráselosztást.

Forrás: CPU idő, memória, lemezterület, ...
  1. Compatible Time-Sharing System (CTSS): Első, eredménytelen próbálkozás.
    A Unix rc fileok innen eredeztetik magukat, a CTSS shelljének, a RUNCOM-nak a nevéből.
  2. Multics projekt:
    Bell Lab és MIT közös projektje a GE számítógépes részlegével, mely végül is nem fejeződött be, de a Bell legjobb emberei magánidejükben ebből fejlesztették ki a Unixot:

     Brian Kernighan
     Dennis Ritchie
     Ken Thompson
  3. Unix:
  4. egy GE (Honeywell) 635-os GECOS rendszerű gépen kezdik fejleszteni, lyukkártyán táplálják be a PDP-7-be az assembler magot, mely aztán már fenntartja magát (bootstrapping).
    A Unix elnevezést a Multics valtozataként hozzák fel később, 1970-ben.

Kezdetben sok minden igen kezdetleges:

Tom Van Vleck (az MIT, Multics projekt részéről):

We went to lunch afterward, and I remarked to Dennis that easily half the code I was writing in Multics was error recovery code. He said,
"We left all that stuff out. If there's an error, we have this routine called panic, and when it is called, the machine crashes, and you holler down the hall, 'Hey, reboot it.'"


Az 1970-es Unix már tartalmazza azt, ami a mai Unixok:

Lényeges tulajdonságai:


Unix Fejlődése
(Klikk a jobb felbontású képhez)

1969
1980
1985
1990
1995
1999
2001
2003
2004 index
Preview page 1 Preview page 2 Preview page 3 Preview page 4 Preview page 5 Preview page 6 Preview page 7 Preview page 8 Preview page 9 Preview page 10 Preview page 11 Preview page 12 Preview page 13 Preview page 14 Preview page 15 Preview page 16 Preview page 17


Főbb Unix változatok

A Berkeley Egyetem BSD-je kissé megváltoztatja az AT&T szabványát, majd megjelennek a különböző verziói, de hamarosan mindenki nekilát saját Unix fejlesztésének
teljes zűrzavar alakul ki

BSD, illetve System V szabvány válik dominánssá.

A XX. század végére elfogadják az új, közös szabványt, a
POSIXot.

Amíg a nagyok egymás marakodásával vannak elfoglalva, addig 1991 augusztusában Linus Torvalds előáll a Linux 0.01-el. Azóta is az ő kezében van a hivatalos rendszermagok jóváhagyása.


Szabad szoftver?

 A Unix első verziói nem szabadok.
 A ma legnépszerűbb Linux szabad, de nem operációs rendszer!

Linux:
szabad rendszermag (kernel) : a különböző feladatok sorbaállítása, számukra az erőforrások biztosítása.
szabad parancsértelmező (shell) : a GNU projekt része
szabad rendszerparancsok (pl. állományok listázása, kiíratása): GNU projekt.
alkalmazások: vagy szabadok, vagy nem, nincsen megkötés!


GNU projekt: (GNU Not Unix)
Richard Stallman


GPL: (Richard Stallman)
Minden szoftverhez kötelező adni egy licencszerződés, még az 
ingyenes szoftverekhez is (felelősség áthárítása)

Copyright 1989, 1991 Free Software Foundation, Inc. 675 Mass Ave, Cambridge, MA
02139, USA.

A legtöbb program felhasználói jogosultságai azzal a szándékkal készültek, hogy
minél kevesebb lehetõséget adjanak a terjesztéshez illetve a szoftver
megváltoztatásához. A GNU GPL ezzel szemben minél több jogot kíván biztosítani
a szabad szoftverek terjesztéséhez és módosításához, hogy a szoftver ingyenes
lehessen az összes felhasználója számára. Az Általános Közreadási Feltételek
szabályai vonatkoznak a Szabad Szoftver Alapítvány legtöbb szoftverére, illetve
minden olyan programra, melynek szerzõje úgy dönt, hogy ezt használja a szerzõi
jog megjelölésekor. (A szabad szoftver alapítvány egyes szoftvereire a GNU LGPL
vonatkozik - Library GPL.) Bárki használhatja a programjaiban a GPL-t a szerzõi
jogi megjegyzésnél.

A szabad szoftver megjelölés nem jelenti azt, hogy a szoftvernek nem lehet ára.
A GPL dokumentumok úgy készültek, hogy biztosítsák a szabad szoftverek
terjeszthetõségét (pénzért ha úgy tetszik), illetve a forráskód
hozzáférhetõséget, hogy bárki szabadon módosíthassa azt, ha akarja mindenképpen
tudjon errõl a lehetõségrõl ...

GNU GPL Magyar fordítás(http://lme.linux.hu/forditas/GNU_GPL_hu.txt)


nyelvek:
a Unix erősen összefügg a BCPL (Bootstrap Combined Programming Language), majd a B, illetve a C   kifejlesztésével. Ma már 2500-nál is több nyelv van.


Unix "standardok":
Hálózatra született:
  • TCP/IP hálózat (BSD 4.2) Az Ethernet kártya a Xerox PARC (Palo Alto Research Center) találmánya, akár az egér és a grafikus felület is.
  • SMTP levelezés
  • könyvtárrendszer (DOS átveszi nagyrészt)
  • szürő (DOS átveszi)

első támadás a DOS ellen:
1990-ben a BSD fut 386-oson (a 286, XT nem támogatja a multiprocessinget), de az AT&T kód letisztitása (Stallman) különböző konfliktusok miatt 1992-ig tart. Közben Linus Torvalds előáll saját verziójával.

Mindkettő szabad kód, de a BSD-nek jogi problémája támad az AT&T-vel, és később a csapat darabokra szakad, mindenki saját elképzelése szerint fejleszti a BSD-t.


A BSD és a Linux az Internet növekedésével jelenik meg, és így erősen kapcsolódik az Internethez.

1991 A WWW megjelenése
beindul az XFree projekt, a szabad grafikus felület létrehozása.

1993 A Linuxban van X és Internet, a teljes GNU eszközkészletet honosították rá.
A Linux vonzza az szabad szoftvereken dolgozó embereket, mindenki bekapcsolódik a fejlesztésbe, tesztelésbe. A hagyományos Unix fejlesztők/forgalmazók későn hagynak fel egymás marásával, és lemaradnak az X és Internet fejlesztésben.

1998-ban az IBM, Intel, és SCO még meghirdeti a Monterey projektet
 egy nagy közös platform kifejlesztésére, de ez a Linux sikere miatt hamar feloszlik. A nagy gyártók (IBM) elkezdik felkarolni a Linuxot, és leállnak saját Unix rendszereik fejlesztésével.




KI A UNIX GURU ?

A UNIX hierarchia:

kezdő (beginner)

növendék (novice)

felhasználó (user)

nagytudású felhasználó (knowledgeable user)

szakértő (expert)

hacker

guru

varázsló (wizard)