A mûveleti erõsítõk belsõ felépítése

3.1.1. ábra

Mûveleti erõsítõn olyan elektronikus alkatelemet értünk, amelyiknek -- jó nagy a feszültségerõsítése ( 10³ - 10⁶) -- egyenáramú jelek erõsítésére is használható -- differenciál bemenettel rendelkezik -- bemeneti ellenállása lehetõleg nagy ( ) -- kimeneti ellenállása kicsiny ( ) -- "bírja" a visszacsatolást, illetve frekvenciamenet kompenzáló áramkör kapcsolható hozzá (l. 3.2.3. fejezet) -- könnyen kezelhetõen integrált áramköri tokban jelenik meg. A 3.1.1. ábrán egy ilyen erõsítõ belsõ kapcsolási rajzát látjuk. Meg kell jegyeznünk, hogy az áramkör a valóságos mûveleti erõsítõknél jóval egyszerûbb felépítésû, amolyan "tan"-erõsítõ. (Az áramkör részletes elemzése Greenich-Jackson magyarul is megjelent könyvében található meg.) Valóságos, népszerû, gyakran használt hangfrekvenciás mûveleti erõsítõt (A-741) mutat a 3.1.2. ábra. Az ábra terjedelmébõl látható, hogy áramköri felépítése az elõzõnél jóval bonyolultabb. Ebbe külön beépítve egy stabilizáló kapacitást is találunk. Ennek szerepérõl a 3.4. fejezetben lesz szó.

3.1.2. ábra

"Tan-erõsítõnk" differenciálerõsítõ kapcsolással kezdõdik, sõt a következõ fokozat is ugyanilyen. Az erõsítõ kimenete emitterkövetõ. A feszültségerõsítõ fokozatok között egy ún. szinteltoló áramkör található. Ezzel kissé részletesebben meg kell ismerkednünk. A tranzisztoros erõsítõ fokozatok kimeneti és bemeneti nyugalmi feszültségszintjei általában lényegesen különböznek egymástól. Ha két erõsítõ fokozat között ennek áthidalására kondenzátort használunk, akkor a rendszer egyenfeszültségû, illetve igen kicsiny frekvenciájú jelek erõsítésére alkalmatlan lesz. A 3.1.3. ábra-sorozaton a feszültségszint áthidalásának néhány megoldását mutatjuk be. Az elvi megoldás az lenne, ha a feszültségkülönbséggel pontosan azonos értékû telepet iktatnánk a kimenet és bemenet közé (3.1.3.a). Ez az út technikailag járhatatlan, mivel a telepek cserére szorulnak, hõfokfüggõek, stb. Telepek helyett természetesen lehetne Zener-diódákat is használni, ezt a megoldást elvétve alkalmazzák is (3.1.3.b). Ezzel az a baj, hogy pontos gyártástechnológiai kivitelezése nehézkes.

3.1.3. ábra

A leggyakoribb megoldás a már vizsgált tranzisztoros áramgenerátorok alkalmazásán nyugszik (3.1.3.c). Ha az áram állandó, akkor az ellenálláson esõ feszültség is állandó lesz. Az áram értékének beállításával a feszültség-eltolás mértéke könnyedén beállítható a kívánt értékre.