next up previous
Következő: Művonalak és alkalmazásaik | Tartalomjegyzék | Előző: Lineáris feszültség-idő függvények előállítása

Önzáró (blocking) oszcillátorok

Az 5.8.1. ábrán látható áramkörhöz nagyon hasonlóval már találkoztunk a folyamatosan szinuszos jelet produkáló oszcillátorok között. Bár ez a rajzról nem tűnik ki, itt a már vizsgált áramkör egy "elfajult" esetéről lesz szó. Ha ugyanis RC nagy, a körjóság kicsi, előállhat egy olyan helyzet, hogy a rendszer periodikusan be, majd kirezeg. A körjóságot tovább csökkentve, a berezgési jelenség egyetlen impulzussá szűkül: ezt az áramkört nevezzük önzáró vagy blocking oszcillátornak.


5.8.1. ábra


Az önzáró oszcillátor legyegyerűbb formáját az 5.8.1. ábrán láthatjuk. A jelalakok vizsgálata kapcsán kezdeti feltételként induljunk ki abból, hogy a tranzisztor le van zárva, bázisfeszültsége negatív. Ez nyilván nem stabil állapot, a bázisfeszültség a telepfeszültség felé tart, és egy idő múlva eléri a tranzisztor nyitófeszültségét. A tranzisztor vezetni kezd, kollektorfeszültsége csökken. A feszültség változása a transzformátor primer tekercsében feszültségnövekedést idéz elő (pozitív visszacsatolás), ami a tranzisztor áramát tovább növeli. A tranzisztor egy rövid ideig igen erősen pozitív bázisfeszültség mellett igen nagy áramot bocsát át. Amint a kollektoráram értéke csökkeni kezd (okát lásd később), csökken a bázisfeszültség is, a pozitív visszacsatolás ismét hatásos: a tranzisztor lezár. A vezetési szakaszban a bázisáram a C kondenzátort azonban feltöltötte, ez most zárófeszültségként egy ideig (R-en keresztül exponenciálisan kisülve) a tranzisztor zárását biztosítja. A kollektoráram csökkenését két különböző jelenség okozhatja. Az egyik esetben C kondenzátor értéke kicsi, és így az akkora feszültségre töltődik, hogy a kollektor a bázisfeszültség növekedést már nem tudja fedezni. A másik esetben a transzformátor mágneseződik telítésbe (fluxusa állandó lesz), ami a bázisoldalon a feszültség csökkenését eredményezi. A dióda azért szükséges, hogy az áramimpulzus hirtelen megszünte után kialakuló hatalmas, ellenkező irányú feszültség kialakulását meggátolja. A kollektorfeszültségnek a megengedett értéknél nagyobbra növekedése ugyanis a tranzisztort tönkreteheti. Az önzáró oszcillátor felépítése egyszerű, kevés elemből áll. Igen nagy teljesítményű impulzusok előállítására alkalmas, az aktív elem vezetése során akár amper nagyságú áramok is folyhatnak. A transzformátorra helyezett harmadik tekercs segítségével a kialakuló impulzus polaritása könnyen megváltoztatható. Hiányossága az áramkörnek, hogy nehezen tervezhető, beállítása rendszerint empírikusan történik, az egyszer elkészített áramkör jellemzői (pl. impulzusszélesség) nehezen szabályozhatók. Az önzáró oszcillátorok kiemelt szerephez jutnak a televíziós vevőkészülékekben, a komputer monitorokban. Bizonyos típusú elektromos órák és egyéb oszcillátorok működése is ezen az áramkörön alapult.


next up previous
Következő: Művonalak és alkalmazásaik | Tartalomjegyzék | Előző: Lineáris feszültség-idő függvények előállítása

1999-09-23