Impulzus átvitele kvázi-differenciáló tagon

Következõ: Impulzus átvitele kvázi-integráló tagon | Tartalomjegyzék Elõzõ : Bekapcsolási jelenségek

Impulzus átvitele kvázi-differenciáló tagon

Az 5.2.4. ábrán látható áramkör bemenetére ideális négyszög alakú feszültségimpulzust adunk. Ha az impulzust egy pozitív és egy negatív lépcsõfeszültségbõl összetettnek tekintjük, a szuperpozició alapján a kimenõjelet könnyen meghatározhatjuk. (Elõre bocsátjuk, hogy a kimenõ feszültség jelalakja erõsen függ attól, hogy az áramkör idõállandója és az impulzus szélessége hogy viszonylik egymáshoz.)

5.2.4/5. ábra

A kimenõjelet különbözõ $\tau /RC$ értékek mellett a 5.2.5. ábrán láthatjuk. Az $RC \ll \tau$ esethez tartozó ábra alapján érthetõvé válik, miért hívják ezt az áramkört differenciáló tagnak: kimenõjel csak ott van, ahol a bemenõjel gyorsan változik. Persze a kvázi-differenciáló áramkör elnevezés a valóságot jobban fedi, mivel a négyszögjel igazi differenciálhányadosaként két végtelen keskeny impulzust kellene kapnunk, amelyek még végtelenül nagy amplitudójuak is. Az áramkör kimenõjele pedig ennek csak halovány mása.... A kimenõjel a bemenõjelhez képest határozottan lerövidült, ezt az egyszerû áramkört az impulzustechnikában erre célra gyakran alkalmazzák. Az effajta jeleket szokás "trigger-jeleknek" is nevezni. Megállapítható az is, hogy ha az impulzust jelentékenyebb torzulás nélkül kívánjuk egy soros kondenzátoron átvinni, akkor $RC \gg \tau$ -t kell választani. A tetõesés mértéke ez esetben kb. $\tau /RC$ -vel egyenlõ. Ha pedig $RC > \tau$ , a jelalak gyors komponensei jutnak csak át az áramkörön. (Vegyük észre, hogy a kvázidifferenciáló áramkör és az RC felüláteresztõ szûrõ áramkör azonosak !)

Következõ: Impulzus átvitele kvázi-integráló tagon | Tartalomjegyzék Elõzõ : Bekapcsolási jelenségek

1999-09-23