Következõ: Kérdésekfeladatok
Fel: Fourier
sorokFourier transzformáció Elõzõ
Kérdésekfeladatok
Viszonylag részletesen foglalkozunk egy egyszerû, periodikus jelalakkal, a négyszögjellel. Az 6 ábrán ún. szimmetrikus négyszögjelet ábrázoltunk, a koordinátarendszer origójához képest eltolt helyzetekben. A periodikus négyszögjel frekvenciaspektruma viszonylag könnyen meghatározható, csak az erre rendelt képletet kell használnunk. Azt is tudjuk elõre, hogy a spektrum "vonalas" lesz, vagyis csak diszkrét frekvenciákhoz tartozó eredményeket várhatunk. - Az eredmények vizsgálata sok értékes, általánosítható ismerethez vezet.
Elõször azt a szimmetrikus jelet választjuk, amelyik az origóhoz képest szimmetrikusan helyezkedik el. Ez páros függvény, így csak koszinuszos komponenseket kaphatunk.
a számolást elvégezve a következõ -
célszerûen átrendezett - eredményre jutunk:
( A a négyszögjel amplitúdója, , k pedig egész, - mutatja, hogy hányadik felharmonikusról van szó.) Az 1.3.1. ábrán mutatjuk esetében a felharmonikusokból létrehozott frekvenciaspektrumot.
Fel kell hívnunk a figyelmet a következõkre:
Ismételjük meg vizsgálatunkat a esetre. Az eredmény az 7 ábrán látható.
Itt a következõk érdemelnek figyelmet:
Fogalmazzuk meg általános tapasztalatként: ha T állandó és csökken, a spektrum kiszélesedik. Ha állandó és T növekszik, akkor az alapharmonikusok frekvenciája csökken, a spektrumvonalak sûrûsödnek. A spektrumkomponensek amplitúdója mindkét esetben csökken.